9.rész: Éreztem... : |

-Te meg.... hogy kerülsz ide.?? -kérdeztem.
-Csak meglátogatlak téged.........vagyis titeket :$ -mondta EunEun virággal a kezében.











-Kedves vagy! -mondtam és megöleltem.
-Hoztam virágot! 
-Köszönöm szépen, de nincs vázánk xdxd
-Valahogy sejtettem, ezért azt is hoztam.Tessék! 
-Köszi. *beletettem* Ömm... a többiek lent vannak az udvaron. 
Lementünk. A csajok a fiúkkal hülyéskedtek. RaRa YoSeob ölében.
-Mivan, ezek összejöttek.? :S -kérdeztem magamtól.
-Sziasztok! -köszöntünk nekik, ők meg vissza.
Bemutattunk mindenkinek mindenkit, és leültünk.
-Nem nézzük meg a videót? -kérdezte Hyunseung és előkapta a laptopját a táskájából.
-Látod.? Csak ennyire volt szükségem... egy sajnálomra... *-* -játszotta el viccesen YoSeob és KiKwang.
Én Junhyung és EunEun között ültem a földön. Mindketten megböktek, egyszerre. Először Junhyunghoz fordultam.
-Igen? -kérdeztem halkan.
-Nincs kedved ma eljönni velem sétálni? :$ -suttogta.
-De, persze! ^^ -mondtam majd EunEunhoz fordultam.
-Igen? -kérdeztem megint.
-Beszélhetek majd veled? 
-Hát persze! Mikor? 
-Most! -mondta EunEun és felsegített a földről.
*arrébb mentünk*
-Csak azt szeretném kérdezni, hogy az én sulimban lesz egy őszi bál mához két napra. Eljönnél velem? :$ -kérdezte halkan.
-Ööö... persze... mához két napra... akkor szombaton találkozunk! -mondtam és asszem elpirultam.
Visszamentünk a többiekhez és egészen sötétedésig ökörködtünk, aztán szoba-party volt a fiúknál.
-Hoppá! Már ennyi az időő? :O Mennem kell! -kezdte EunEun- SungGi, akkor szombaton hétkor itt! Sziasztok!
-Ti jártok.? -kérdezte döbbenten SungTae.
-Nem!Dehogyis.! -mondtam és a szememmel Junhyungot kerestem, de nem volt sehol- Csak elhívott egy bálba!
-Mi? Az őszi bálba? Dehát... az a szerelmesek bálja! Oda csak szerelmesek mennek! -mondta YeonYeon, az okos.
Teljesen ledermedtem... OMG.! Nekem nem tetszik EunEun.! o.O
-Ééés... most hol van Junhyung.?? :O -kérdeztem és levegőért kapkodtam.
-Az előbb felállt és kiment. -mondta DooJoon.
-Te jó ég! Ne várjatok vissza! -mondtam és kiszaladtam a szobából.




Először a szobámba mentem, de nem tudom, hogy miért. Találtam egy üzenetet az ágyamon. Persze akaratlanul, de az arcomon legördült egy könnycsepp~
-SungGi! Bocsánat, de nem tudtam, hogy együtt vagytok azzal a sráccal. A séta lefújva!    Junhyung -olvastam hangosan, aztán földhözvágtam magam és az üzenetet szorongattam.
-Mekkora tuskó vagy te! -mondogattam magamban- A világ leghelyesebb sráca elhív sétálni, te meg egy pillanat alatt elrontod az egészet!!!! Tuskó! Tuskó! Tuskó! 
*amikor azt mondtam, hogy Tuskó! Tuskó! Tuskó! , akkor a fejemet a földhöz vertem*
Egy kis önkritika után felálltam és kimentem az udvarra, hátha Junhyung ott lesz.
-Előbb jobb lesz, ha felhívom EunEunt... -gondoltam magamban.
-Halóó... :) -vette fel a telefont EunEun
-Szia. A bál. Nem megyek. Vagyis... bocsánat, de nem tudok menni! -mondtam szipogva.
-Rendben, semmi baj. Mért nem tudsz jönni.? :( -kérdezte szomorúan.
-Mert... nos, hát... az a helyzet.... hogy az őszi bál a szerelmesek bálja, és .... én nem vagyok beléd szerelmes... :/ -mondtam bizonytalanul.
-Értem... -mondta EunEun és lecsapta a telefont.
-Ez egyre rosszabb!!! -mondtam magamban és becsuktam a szemem. Ott ültem egyedül a sötétben, csukott szemmel, és még sírtam is... :S Nemtudom, hogy mit gondoltam. Talán arra vártam, hogy Junhyung majd odaül mellém, és megsimogat... De hát ez lehetetlen!... Vagy mégsem? o.O
Valaki leült mellém. 
-Hát te meg mit csinálsz itt.? -kérdezte unottan.
Kinyitottam a szemem, mert megismertem a hangját.
-Junhyung...! *-* -mondtam és meg akartam ölelni, de eltolt.
-...A barátod még megharagszik... -mondta szomorúan és elment.
-Várj!!!! -mondtam és elindultam utána.
De Junhyung túl gyors volt.
-Ne sírj! Majd visszajön! -szólalt meg valaki mögöttem.
-Nem fog! -mondtam sírva és megfordultam, de hátraestem.
-Te... te meg ki vagy? -kérdeztem ijedten a földről.
-Még találkozunk... -mondta a kék hajú lány nyugodtan, majd egyre halványodott és eltűnt.
Nagyon megijedtem, ezért bementem. A szoba partynak már vége volt. A lányok a mi szobánkban aludtak... Vagyis, csak aludtak volna ;D
-Felkelni! Azonnal! -rontottam be a szobánkba.
Mindenki kijött nagy kómásan a nappaliba, de amikor meglátták, hogy sírtam, azonnal észbekaptak.
-Mi történt? Megtaláltad Junhyungot? -kérdezte RaRa aggódóan.
-Nem... Vagyis meg, de nem történt semmi. Elment. -mondtam szomorúan.
-Jaj, szegénykém! -mondta YeonYeon és megölelt.
-Nem vagyok szegény! Én rontottam el mindent! -mondtam és bezárkóztam a szobámba.
-Gyere ki, hogy megvigasztaljunk! -mondta SungTae.
-Nem! -üvöltöttem.
-Gyere ki, különben betöröm az ajtót! -keménykedett MinRin, a pankrátor xdxd.
Kimentem, de nem akartam hogy papoljanak nekem, ezért inkább én beszéltem.
-Ahogy Junhyung elment, egy kék hajú lány azt mondta, hogy ne sírjak, mert midig visszajönnek. Megijedtem, ezért hátraestem. Aztán azt mondta, hogy még találkozunk és köddé vált! o.o El sem hiszem, de akkor is láttam!! :s -hadartam el az egészet.
A többiek elég érdekesen néztem rám, de RaRa magabiztosan felszólalt.
-Hiszünk neked! -mondta- De mostmár aludjunk, mert holnap vásárolni megyünk! :) Jóéjt.
Bementem a szobába, és lefeküdtem. Hallottam ahogy a lányok kint még beszélgetnek. Nem hallottam, hogy mikor ki beszélt, mert suttogtak.
-Ugye nem hiszünk neki? 
-Dehogyis! Csak tudjátok, ma kicsit túl nagy sokk érte...
-Meg kell nyugodnia, aztán majd úgyis rájön, hogy csak képzelődött...
A többit nem hallottam, mert elaludtam. Nagyon bántott, hogy a lányok sem hisznek nekem... :S Mondjuk azért félig igazuk van :|




*Másnap, azaz péntek reggel*


Nem tudtam 7-nél tovább aludni. Az asztalomon már megint volt egy üzenet. 
-De hogy jutott be? -kérdeztem és elkezdtem olvasni.
A levélben ez állt: SungGi! Tudom, hogy most a hátad közepére sem kívánsz, de barátok még lehetünk! Beszéljük meg!    Junhyung
A lányok még aludtak, ezért sikerült észrevétlenül lelépnem. De nem tudtam kinyitni az ajtót.
-Mi a rák...? -kérdeztem és nekimentem az ajtónak hogy kinyíljon.
-Aúúúúúú! -hallottam kintről.
-Óóó... bocsi! :$ -mondtam és felsegítettem Junhyungot.
-Semmi baj! -mondta álmosan.
-Te mit keresel itt?? ...Pizsamában? XD -kérdeztem és a pizsijét néztem.
-Ja, csak találkozni akartam veled... :)
-És hol voltál tegnap? És mért hagytál ott a padon? -kérdeztem 'Megbántam!' fejjel.
-Kimentem a suliból, mert ideges voltam... Azt hittem, hogy ti jártok EunEunnal. Aztán belédbotlottam, de még mindig ideges voltam, ezért felmentem a szobába. Ott YoSeob közölte, hogy csak félreértettem... :| És még este beszélni akartam veled, csak nem tudtam bemenni. És elaludtam az ajtó előtt.. :D -hadarta el az egészet.. :D
-Jó, akkor most fújd ki magad, addig én beszélek xd... Tehát. Nem járunk EunEunnal, csak barátok vagyunk. Ő SungTae bátyja, és elhívott egy bálba. Én meg nem tudtam, hogy az egy szerelmes bál, ezért felhívtam és lemondtam... :) -mondtam, de kicsit nyugodtabban, mint Junhyung- Dee... egyébként mért lenne baj, ha járnánk? -kérdeztem sejtelmesen.
-Semmi. -mondta és lekonyult a szája- Most megyek.
Junhyung elindult.
-Csinálj máár valamit! -mondtam magamban.
-Várj! -ordítottam utána és felugrottam a hátára.
-Miaz.? -kérdezte fapofával.
-Ezt most befejezed! És nélkülem nem mész sehova! Max. öltözni, mert most kimegyünk sétálni! És mosolyogni fogsz! -próbáltam szigorú lenni, de elröhögtem magamat xd.
-Jó :) Felöltözök és megyünk is, jó? -kérdezte és letett a szobájuk előtt- Gyere be, és várj meg a nappaliban! ^^
Beléptem a szobába, és uristen... hát volt egy kis (nem is kicsi, inkább egy bolygóméretű) kupi. A többi fiú szanaszét aludt :DD
















-Ti mindig így alszotok? XD  -kérdeztem nevetve.
-Ömm... ja :) -jött ki a szobából, de még csak félig volt rajta a póló, ezért megláttam a tökéletesen kockás hasát...*-*
-Ahww... Segítsen valaki, mert mindjárt elájulok *-* -gondoltam magamban.
Amint ezt kimondtam, Junhyung orra előtt becsapódott az ajtó.
-Jézus, jól vagy? -keltem fel az édes álomból, és kinyitottam az ajtót.
-Igen, jól vagyok... csak... aúú... ez fájt.. :) -mondta és a fejét fogta. 
-Nem, nem vagy jól. Ölmik a vér az orrodból! -mondtam és elkezdtem zsepit keresni.
Amikor végre megtaláltam, kivettem egy zsepit és az orrához nyomtam. Aztán Junhyung lemosta az arcát, és végre el tudtunk indulni.
-Remélem, nem lesz púp a fejemen :$ -mondta aggódva Junhyung és a fejét nyomogatta- De hogy tudott magától becspódni az az ajtó?? :DDD
-Nemtudom... XD *megláttam egy fagyist* Óóó... fagyii :DD -mondtam.
-Várj itt! Meghívlak egy fagyira, jó? -mondta Junhyung és meg sem várta a választ, hanem elindult.
-Na, ugye hogy megmondtam? -kérdezte egy ismerős hang mögöttem.
-Igen, igazad van. De megmondanád hogy ki vagy? -kérdeztem és láttam, hogy már megint a kék hajú lány az.
-SooYoung vagyok, és nem képzelődsz! De hamarosan a többiek is megtudják! -mondta SooYoung és megint eltűnt.
-Itt is vagyok... :) Amugy kihez beszéltél az előbb? -kérdezte Junhyung fagyival a kezében.
-Köszönöm... Te nem láttad? -kérdeztem.
-Mit? Nem volt itt senki! -mondta értetlenül.
-Ja, semmit... csak énekeltem egyébként.. :)
-Tényleg, nem énekled el nekem az első dalotokat? Kíváncsi vagyok :3 -mondta Junhyung kiskutya szemekkel és leültetett egy padra.





Elénekeltem neki a Hot Issue-t (mert hát az volt az első dalunk). És az emberek, akik ott voltak, odagyűltek körénk és tapsoltak engem. Amikor vége lett, Junhyung is megtapsolt.
-Ez nagyon jó! Csodálatos hangod van! -mondta csodálkozva.
-Nem is :$ -tiltakoztam elpirulva.
-De igen!!! -kiabált egy kisfiú a tömegből.
-Omg.!! Junhyung, neked suliban kéne lenned!!! -mondtam ijedten.
-Tényleg, a suli! Gyere! -mondta, felkapott a hátára és egész a suliig le sem tett.
-Majd órák után találkozzunk. -mondta Junhyung és felfutott órára.
Körülnéztem, és senki nem volt körülöttem. Kiváló alkalom. :DD
-Héé, te kék hajú lány! Gyere elő! -kezdtem el kiabálni, de semmi.
Valamiért kiesett a zsebemből a telefonom, ezért lehajoltam érte. De még milyen jó, hogy lehajoltam, mert ha nem teszem, akkor egy focilabda áldozatává váltam volna.!
-Hát ez meg...?? -néztem körül, de senki nem volt körülöttem, aki a labdát rúgta volna.