-Mééég mielőtt elkezdenénk... meghallgatod a leendő első dalunkat..? -kérdezte Junhyung a parkban egy padon.
-Hát normális vagy..? Ki nem hagynám :3 -mondtam és leültem a földre, pont vele szembe.
-I'm heart sick.... -kezdte énekelni, és egyébként nagyon jó hangja van... <3
*tapstapstaps*
-Nagyon jó szám! ^^ -mondtam és elfelejtettem abbahagyni a tapsikolást.
-Anyuci ő az!! -mondta egy kisgyerek rám mutatva.
-Kisfiam, nem illik mutogatni!! -szidta le az anyja.
-DE Ő AZ!! Ő énekelt!! -kéezdett hisztizni a kissrác és odafutott hozzám.
-Szia, BoBo vagyok Olaszországból! ^^ -mutatkozott be nekem.
-Szia, én meg SungGi Koreából. XD
-Énekelj nekem!!!! -kérte és leült mellém a földre.
*énekeltem neki egy gyerekdalt és elmentek az anyukájával*
-Na, hol is tartottunk..? -kérdeztem és felültem a padra.
-Ja, igen... A dal... -mondta furcsán... mintha keresne valamit.
-Mi a baj? Keresel valamit..? -kérdeztem.
-Csak a... csak azt a... hol van..? Azon van az összes számunk!! o.o -kezdett idegeskedni Junhyung.
-DE MI....? :DDDD -kérdeztem nevetve és az ölembe vettem a táskámat.
-Hát az a pendrive ott a táskádban!! -mondta mérgesen és kikapta a kezemből... én meg csak néztem, hogy mit csinál.
A pendrive-hoz oda volt ragasztva egy pár papír. Elkezdte őket olvasni... Láttam, hogy egyre nagyobbra nyílik a szeme.
-A beast kiiktatása... Hogy tehettétek ezt..? :@ -üvöltötte az arcomba, majd a laptopjával, meg a papírokkal együtt lelépett.
-De mit...?? oO -kérdeztem értetlenül, és el akartam utána indulni... de valaki visszarántott.
A rózsaszín ült mellettem mosolyogva. Mérgesen nézte rá, de ő csak vpgyorgott az arcomba.
-Te csináltad ezt, ugye..? -kérdeztem könnyezve.
*ijesztően bólogatott*
-Úgy utállak!!! -mondtam sírva és a térdemre tettem az arcomat.
-Sajnálom! -szólalt meg mellettem SooYoung, de teljesen már arccal.
-Ilyenkor hol vagy..? Neked nem az a dolgod, hogy megvédj?! Tűnj el innen!! -ordítottam neki.
-Pszt!! Most mindenki lát! Megmagyarázom... később... -mondta, de otthagytam.
Nem tudtam hova menni... A suliba nem, mert ott vannak a fiúk... a szobába sem mehettem, mert ott vannak a lányok... *felkapom a fejemet* A lányok!!!! Felsprinteltem a szobába. Nagyon meglepődtem...
-SungGi.! -borult SungTae a nyakamba.
-Utálnak.!!!!!!!! -jött oda MinRin is.
-Méghozzá nagyon!! -egészítette ki RaRa, majd ő is csatlakozott a nagyöleléshez.
Nagyon cukik lettünk volna, ha mondjuk sírás helyett mindneki mosolygott volna.
-De hát veletek mi történt, hogy titeket is utálnak? -kérdeztem.
-Én DongWoonnal és Hyunseunggal voltam az udvaron, és egyszercsak a táskámban megjelent egy papír, amire az volt írva, hogy a Beast kiiktatásának terve... o.o Aztán megjelent a rózsaszín és rámmosolygott... de nagyon ijesztő volt... o.o -mondta ijedten MinRin.
-Velünk is ugyanez történt... Csak én DooJoonnal futottam össze a suli előtt, RaRa pedig YoSeobbal indult randira... -folytatta SungTae.
-NEM randi!!! -üvöltötte RaRa- Mi csak barátok vagyunk.!! Vagyis... voltunk... *megszomorodott*
-Ez mind szép és jó, vagyis annyira nem... De most beszélnünk kell SooYounggal! SooYoung! Magyarázd el, amit szerettél volna.
Abban a pillanatban feltűnt SooYoung. Ő is sírt, méghozzá jobban mint mi. A jobb szemét eltakarta a kezével.
-Mitörtént..? -kérdeztük.
-Hmpf, hmpf... Csak meglátogattam a rózsaszínt, amúgy HeeRának hívják. De nem úgy alakult, ahogy szerettem volna! -mondta szipogva, majd levette a szeméről a kezét.
-Ti verekedtetek..? -kérdezte döbbenten RaRa.
-Hmpf, hmpf... Nem, csak egy kicsit :'( -mondta könnyezve- De meg szeretném magyarézni, hogy mostanában mért nem tudlak titeket megvédeni. Az történt, hogy HeeRa azt hazudta a főnökömnek, hogy én csak bántalak titeket. Hamis tanúkat fogadott fel, hogy ellenem valljanak. Ezért most egy hétig nem csinálhatok veletek semmit. -panaszolta SooYoung.
("hmpf"=szipp)
-Hozd ide a főnöködet, de azonnal! -kiabálta SungTae idegesen.
-Ja, majd én felvilágosítom.!! -keménykedett RaRa.
-Verésszagot érzek.!!!!!! -mondta MinRin mérgesen.
-Nem lehet! -tiltakozott a tündérizébizé- Ő nem utazik. HeeRa nyert, és ezt el kell fogadnotok... legalább egy kis ideig, amíg meg nem oldom.
Ezután a mondat után eltűnt... eltűnt az a lény, aki védelmezni szokott minket... Ja, és ha ez még nem lenne elég, most meg sem menthet minket, mivel büntiben van.! oO'
-YeonYeon, tervelj ki valamit! -fordult meg SungTae, de YeonYeon sehol sem volt.
-Hol a francban van? Ahj.. mér csak ez kellett.! -mondtam idegesen.
-De...de...de... az előbb még itt volt! -mutogatott MinRin össze-vissza.
-Ne dadogj, hanem keressük meg! -indult el kifelé RaRa.
Mi sem tudjuk miért, de a szomszédba mentünk először, azaz a Beasthez. Benyitottam. YeonYeon az ágyon ült, a könnytenger kellős közepén. A fiúk körülötte vörös fejjel.
-YeonYeon! -futottam oda hozzá, de Hyunseung megállított és ellökött.
-Héj! -mondtam a földről.
-Ti mit csináltok YeonYeonnal.? -kérdezte ultra-idegesen RaRa.
-Pff... az árulók megérkeztek... -mormogta DooJoon- Junhyung, kivinnéd őket?
-Ezer örömmel! -mondta Juny és kitaszigált minket az ajtón.
-Engedj már el! -mondta SungTae és ellökte Junhyungot.
Berontottunk. A fiúk szószerint vallatták YeonYeont. Először nem vették észre, hogy bementünk.
-Miért? Miért vagytok ilyen bunkók..? -kérdezte GiKwang YeonYeon arcába hajolva.
-Soha nem csinálnánk ilyet! Nem értitek? Nem tudom, hogy az a papír hogy kerül oda! FOGALMAM SINCS, NEM ÉRTED..? -ordította YeonYeon torkaszakadtából.
Mi csak álltunk az ajtóban, mint négy buta borjú. A tétlenkedés közben mi négyen morzejelekkel kommunikáltunk.
Jelmagyarázattal együtt:
MinRin felém fordult: Most mi legyen? Elmondjuk nekik?
SungTae egyszer a fiúkra, egyszer pedig MinRinre nézett: Nemtudom, de sietni kéne, mielőtt még szétszedik!
Tágra nyitottam a szemeimet: Forduljatok meg!
MinRin, SungTae és RaRa egyszerre megfordultak. SooYoung állt ott, és intett, hogy vigyük a fiúkat a szobába.
RaRa tágra nyílt szemekkel rámbámult: Te menj előre, és csinálj helyet, mi elcsalogatjuk őket!
Kifutottam, Junhyung pedig utánam.
-Mi az.? Most kiterveled, hogy mivel fogsz minket megmérgezni? -kiabálta mögöttem.
Semmit sem válaszoltam, csak berohantam a szobába, és becsaptam előtte az ajtót. Az összes cuccot elrúgdostam, hogy elférjünk. Az utolsó ruháknál tartottam, amikor erős fájdalmat éreztem a hátamban. Összeestem. Nagyon fájt mindenem. Éreztem, hogy az egész testem felforrósodott. Az orrom is vérzett. HeeRa előttem állt, szakadt feket ruhában. Megint rámmosolygott azzal az ijesztő mosolyával.
-Te akartad, hát most meghalsz! -mondta vigyorogva, majd eltűnt.
Egyre nehezebben kaptam levegőt. A fejem elvörösödött, majd hirtelen falfehérré vált. Már nem kellett sok, hogy meghaljak...
-Mi lesz az R-myss-szel? Mi lesz a barátnőimmel? Mi lesz Junhyunggal? Mi lesz most? Meghalok...? -kérdeztem magamban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése