7.rész: A terv

Másnap reggel még mielőtt a két áldozat felkelt volna, mi gyors kupaktanácsot tartottunk a fiúkkal.
-Na, akkor ez így jó lesz? -kérdeztem és egy lapot mutattam, ahova le volt minden rajzolva.
-Te most komolyan lerajzoltad.? :'DD -kérdezte nevetve YoSeob.
-Jólvanna... Unatkoztam :) -mondtam és fejbevágtam YoSeobot a mappámmal.
Mindenki megnézte, hogy neki hol kell állni. 
-Hát, sztem így jó lesz... -mondta DongWoon.
Megvártuk, amíg MinRinék felkelnek, és elindultunk a suliba. Az áldozatokon kívül mindenki fel volt dobva. Már nagyon vártuk a délutánt ^^ 




Hát, az uncsi órák és az ebéd után el is jött a várva várt pillanat. Kijátszottuk MinRinék figyelmét, és még tartottuk egy utolsó megbeszélést.
-Na, akkor mindenki megjegyezte, hogy hol a helye? -kérdeztem és eltettem a lapot.
-Hát, szerintem és elbénázom.... :$ -mondta Junhyung.
-Na ez az amit nem fogsz, mert megverlek!!!!! -fenyítettem be.
-Héjhéj... induljon az akció! -mondta Hunyseung és elindultunk a helyünkre.




-MinRin.! -léptem oda hozzá.
-SungGi.! Mondd ^^ -mondta aranyosan.
-Csak megnéztem a neten és ma van a legjobb barátok világnapja. És arra gondoltunk a csajokkal, hogy ennek alkalmából meglepünk téged. Szóval be kell kötnöm a szemedet, hogy elvezesselek a meglepi helyszínére. -mondtam és bekötöttem MinRin szemét.
-De mért pont engem, és... és... és.... Wháá.! -mondta MinRin és elesett. mert megbotlott a küszöbben.
-Jaj, jól vagy? 
-Igen! 
Odaértünk a mi folyosónkra.Mindenki a helyén volt.
-Na, MinRin, most leszedheted a kendőt. -súgta a fülébe és ellopakodtam, amíg a kendővel szenvedett.
Nagyjából egyszerre szedték le a kendőt (mármint az áldozatok xdxd)
-DongWoon..??! -kérdezte MinRin meglepődve.
-MinRin.? 
-Te meg mit keresel itt...? -kérdezte MinRin.
-Úgy látszik, mi vagyunk egymás meglepetései. -mondta DongWoon és a kendőjével játszott.
-Na biztos hogy nem! -kiabálta MinRin és elviharzott.
Be akart menni a szobánkba, de nem tudott, mivel RaRa és SungTae bentről támasztották.
-Mivan ezzel.??? :@@@@ -kérdzete mérgesen MinRin és belerúgott az ajtóba.
-Nos, úgy látom a barátaink gondoskodtak róla, hogy ne meneküljünk el! -mondta DongWoon, miközben a folyosót eltorlaszoló szekrényre mutatott.
-Nekem nincs veled mit megbeszélnem. -mondta mérgesen MinRin.
-De igen is van! Én tudom hogy akkor hibáztam, de már megbántam, mert elvesztettem a barátomat. Én nagyon sajnálom. -mondta DongWoon lesütött szemekkel.
-De miért tetted.? Hm.? -kérdezte csípőre tett kézzel MinRin.
-Mert a haverjaim azt hitték, hogy félek indulni. Ezért odamentem, mert azt hittem hogy attól még indulsz, de mondták, hogy már lemondtad a nevezést. De kitoltak a színpadra, hogy induljak akkor az egyik srác helyett. Én tényleg... de komolyan nem tudom, hogy mért nem futottam le a színpadról... Sajnálom! -mondta könnyezve DongWoon.
-Látod, csak ennyire volt szükségem... Egy sajnálomra. -mondta MinRin és megölelte DongWoont.
-Köszönöm! -suttogta a fülébe DongWoon.
*eközbe a szekrény mögött elbújva*
-Mit mond neki?? Mit suttog a fülébe?? *-* -kérdezte ugrálva YeonYeon.
-Nem hallom!!!!!!! o.o -mondtam.
-Ne üssétek bele az orrotokat! -mondta Junhyung.
-Junhyung, YoSeob, ti meg hogy kerültök ide? Nektek nem Beast szobában kéne lennetek.? -kérdezte YeonYeon.
-De, de már úgyis kibékültek, nem.? Már csak KiKwangéknak kéne előugrani... -mondta Junhyung türelmetlenül.
Abban a pillanatban nyílt a takarítószertár ajtaja és a három fiú: Hyunseung, DooJoon és KiKwang előugrot egy kamerával.
-Olyan szép volt :') Kár lenne ha ez az elmék elveszne, mi.? -kérdezte DooJoon kényszersírással.
-Ne sírj Doo... Hiszen felvettük az egészet!!! -kiabált ugrálva és nevetve Hyunseung.
Mindenki előjött és megtapsoltuk magunkat, amiért kibekítettük őket xdxd... nem... igazából MinRinnek és DongWoonnak tapsoltunk.
-Olyan buszmítók vagytok ti.!... -mondta nevetve MinRin.
-Tudtam, hogy nem hagyjátok, hogy rosszban maradjunk! Köszönjük! ^^ -vágott közbe Woonie.
*taps, taps, taps, taps*
-Ez nagyon megható pillanat volt... :) El is felejtettem, hogy milyen érzés fiatalnak lenni :))) -mondta mosolyogva a suli igazgatója.
-J...Jónapot! -köszöntünk.
-Az R-myss-szel szeretnék beszélni. Lányok, jöjjenek velem, felveszünk egy számot. :) Addig pedig önök eltakaríthatnák innen ezt a szekrényt!!





Mind az 5en elmosolyodtunk.Követtük az igazgatót, de még egyszer visszanéztem a fiúkra. Mintha Junhyung kacsintott volna... De az is lehet, hogy hallucinálok, ami nem lenne véletlen, mert nagyon helyes *-*