Elénézést kérek, de nem tudom abbahagyni ezt a fanfictiont~ Szóóóóóóóval *dobpergés* FOLYTATÓDIK MINDKETTŐ!!!^^ Csak a másikhoz gyakrabban teszek fel részeket :)
-Kapsz 1OO-at is, csak meg ne unj! -szorongattam meg mégjobban.
*kis hatásszünet, majd Junnak leesik a tantusz*
-Szóval azokat a komoly szavakat, amiket bent vágtál a fejemhez, csak szivatásból mondtad?? -dühöngött, és közben úgy ugrált, mint egy anime karakter, amikor mérges.
Erre akaratlanul is elnevettem magam.
-Szeretlek JunHyung! -mondtak, majd megcsókoltam.
Nagyon jól esett újra vele lenni. A csók végén kézenfogva indultuk vissza a plázába. Ahogy odaértünk, megdöbbenve láttuk, hogy DooJoon, SungTae, NiTae, Kihyuk és DooNa az asztal alatt kuporogva hallgatták a többiek veszekedését.
-Na most ár elég legyen! -kiáltottam rájuk, mire nagy csönd lett.
-Végre valaki!! -ölelt meg Kihyuk.
-Vegyétek már észre magatokat, és béküljetek ki! Ez így nem mehet tovább! -folytattam az ordítozást.
Erre mindenki lesütötte a tekintetét.
-Most mi van? Mosolyogjatok már! Nagyölelés! -tártam szét a karjaimat, a nép pedig engedelmeskedett.
-Holnap reggel találkozunk a suliban. Most pedig szerintem menjünk haza csomagolni! -javasolta YeonYeon.
Én JunHyunggal, RaRával és YoSeobbal kimentem hógolyózni. A körülöttünk mászkáló emberek mind hülyének néztek, de ez most nem számított. Boldogok vagyunk és kész! :D
Amíg mi élveztük a hó nyújtotta szolgáltatásokat, addig DooJoon hazakísérte NiTaet.
-Itt is lennénk. -mutatott NiTae az egyik házra.
-Itt laksz? Nem is tudtam, hogy ilyen közel vagy hozzánk! -mosolygott Doo.
-Hát... Pedig ez a rideg valóság... -válaszolt NiTae.
-Rideg?! Nem... -mondta DooJoon ijesztő nyugodtsággal.
A lány erre csak egy halvány mosolyt ejtett, majd tovább kereste a kulcsot a táskájában. Aztán egy forró csókot érzett az ajkán. Nem tudta mire vélni a dolgot, ezért ellökte magától a fiút.
-Te meg mit csinálsz? -kérdezte elpirulva, de mégis idegesen.
-NiTae... Én... Én... Nem is tudom, hogy mi ütött belém... Sajnálom... -hajtotta le a fejét DooJoon.
NiTae megszeppenve nézte a srácot, majd előkapott egy cetlit, és ráírt valamit. Ezt huncut mosollyal "leejtette" a földre. Majd integetett, és bement a lakásba. A leader felvette a papírkát, elmosolyodott, zsebretette és elsétált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése